Székelyföldi gazdasági autonómia.

Ön tesz érte valamit?

Mi a véleménye a Székelyföld gazdasági helyzetérõl és lehetõségeirõl az EU-ban?

Küldje el gondolatait, elképzeléseit és mi megosztjuk partnereinkkel.

„Párhuzamos” minimálbérek

Január 29-én megjelent a Hivatalos Közlönyben az országos kollektív munkaszerzodés, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy már január elsejétol a 170 órás, teljes munkakörre megállapított, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek által egyeztetett minimálbér 440 lejre emelkedik. Az elmúlt néhány hétben sok zavart okozott, hogy Romániában létezik egy másik minimálbér is, amelyet a kormány állapított meg a 2007. évre külön határozatban, s amelynek értéke csak 390 lej. Ennek kapcsán Gheorghe Barbu munkaügyi tárcavezeto nemrég pontosított: a kormány által megállapított, garantált 390 lejes havi minimálbér referenciaértéku és a költségvetési alkalmazottakra vonatkozik, míg a 440 lejes minimálbér a versenyszférában kötelezo érvényu.

Kevés a pénz, sok a javítanivaló

A Hargita Megyei Tanács idén 8,493 millió lejt fordít a megyei utak javítására, ebbol 493 ezret elore nem tervezheto munkálatokra. Csíkszék 2,32 milliót (29 százalék), Gyergyószék 1,92 milliót (24 százalék), Udvarhelyszék pedig 3,76 milliót (47 százalék) kap. Hargita megyében a költségvetési keret elosztásakor olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az egyes székek lélekszáma, területe és gazdasági teljesítoképessége. Petres Sándor alelnök szerint az elosztási arányok annak függvényében módosulhatnak, hogy milyen természetu költségekrol van szó. „Az utak javítása esetén például figyelembe kell venni, ha valamelyik vidéken több a javítanivaló” – jelezte. Ez indokolja, hogy Udvarhelyszéken többet kell költeni a másik két székinél sokkal rosszabb állapotban levo utakra.

Tavaly háromszor több motorbicikli és moped kelt el

A román polgárok tavaly háromszor annyi motorbiciklit és mopedet vásároltak, mint 2005-ben. A statisztika szerint a használt autók regisztrációja 20 ezerrel nôtt, és 18 százalékát tette ki tavaly Romániában az összes autóbejegyzésnek. Az új autóeladások tavaly több mint 40 ezerrel nôttek 2005-höz képest, elérve a 256.364 jármûvet. A román Autógyártók és Importôrök Szövetségének (APIA) adatai szerint tavalyelôtt 215.532 autó kapott rendszámot.

Hordozhatóak a telefon-hívószámok

Az Országos Távközlési és Informatikai Szabályozó Hatóság (ANRCTI) a legújabb tervezet szerint 2008-tól Romániában is bevezetik a számhordozhatóságot. A számhordozhatóság a távközlési rendszer azon alapszolgáltatása, amely minden telefonelofizeto számára, szolgáltatójának bármilyen okból történo megváltoztatása után is biztosítja a vezetékes vonal vagy az elofizetoi kártya eredeti hívószámának megtartását. „Lehetoséget akarunk teremteni arra, hogy amikor az elofizeto szolgáltatót vált, megorizhesse a korábbi hívószámát, ugyanis ezáltal nagyobb választási szabadságot is biztosítunk a szolgáltatást igénybe vevo személyeknek, mert az elofizeto nem lesz köteles a váltás után értesíteni rokonait, barátait vagy üzleti partnereit a hívószám megváltoztatásáról” – nyilatkozta Dan Georgescu, az ANRCTI elnöke, aki szerint jövotol mind a 19 millió vezetékes és mobiltelefonos elofizeto igénybe veheti a szolgáltatást. A tervezet azt is meghatározza, hogy a telefonszám tulajdonosa mindkét szolgáltatót, az úgynevezett donort és a fogadó szolgáltatót is köteles értesíteni a változtatásról, a két szolgáltató közötti transzfer legtöbb tíz napon belül meg kell történjen. A számhordozhatóság a késobbiekben azonban gondot okozhat, hiszen a híváskezdeményezok a hívószám esetében már nem lehetnek biztosak abban, hogy a saját hálózaton kedvezményesen beszélnek, vagy egy másik hálózathoz „átköltöztetett” szám használójával léptek kapcsolatba. Nyugat-Európában a számhordozhatóság intézményét már az ezredforduló után bevezették, Magyarországon pedig 2004-ben vált lehetové a hívószám-transzfer másik hálózatba. A külföldi tapasztalatok alapján az ügyfelek 80–90 százaléka huséges marad jelenlegi szolgáltatójához. Azoknak az aránya, akik jó eséllyel lecserélik majd jelenlegi szolgáltatójukat, szolgáltatónként eltéro, de általában 1–4 százalék közt mozog.

Több mint 8 százalékos növekedés

Románia gazdasági növekedése tavaly meghaladta a 8 százalékot – véli Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai még nem készültek el, de a növekedés valószínu, hiszen az év elsõ 9 hónapjában 7,8 tized százalékos ütemben fejlodött a gazdaság – mondta a kormányfõ. A Bruttó Nemzeti Össztermék 8,3 tized százalékkal emelkedett 2006 harmadik évharmadában.

Standard & Poor's: Románia gazdasága 6 százalékkal nõ 2007-ben

A Standard & Poor's hat százalékos gazdasági növekedést és 5,5 százalékos inflációt jósolt Romániának 2007-ben. A munkanélküliséget 6,4 százalékra, az egy fõre esõ Bruttó Nemzeti Összterméket 6.360 dollárra becsüli.