Nyolcmillió euróból
tenné vonzóbbá a román idegenforgalmat
az új tárcavezetõ
Nyolcmillió eurós turizmus-népszerusítõ
programmal rukkol elõ idén Ovidiu Ioan Silaghi, az
újonnan megalakult, a kis- és középvállalkozásokon,
valamint a kereskedelmen kívül a turizmussal is foglalkozó
minisztérium vezetõje. Döntését
egyebek mellett az teszi indokolttá, hogy a bolgár
turisztikai célpontok a külföldi és hazai
turisták számára is sokkal vonzóbbak,
mint az amúgy több látványossággal
bíró Románia. Elég, ha csak megvizsgáljuk
a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett
toplistáját, amelybol kiderül: Romániának
csupán olyan országokat sikerült megeloznie az
idegenforgalmi vonzero szempontjából, mint Ukrajna,
Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel
elõtte áll. A rangsorolásból kiderül,
a megvizsgált 123 országból Romániát
a 76. helyre sorolták a szakértok, miközben Magyarországnak
a már elokelonek számító 40., Bulgáriának
pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz
helyezését a ranglista készítoi az infrastruktúra,
valamint a megfelelo üzleti környezet hiányával
indokolják.
Elsodleges cél: a szolgáltatások javítása
"A román idegenforgalom népszerusítése
és újjáélesztése csakis az ajánlatok
és szolgáltatások javításával
érheto el. A vendéglátó-ipari egységek
tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk
kell" - véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom
fellendítésének ötlete egyébként
nem új keletu. Látva a folyamatos visszalépéseket,
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök még februárban
felszólította a turizmusban tevékenykedoket,
mondjanak le az "elvont" stratégiáikról,
és rukkoljanak elo konkrét fejlesztési tervekkel
a körülmények és szolgáltatások
javítása érdekében. Erre a célra
a kormány átfogó fejlesztési tervet
is megrendelt, amely az elozetes bejelentések szerint júliusra
készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly
hatalmas pénzösszeget irányzott elo a kormány
a 2006-2008 közötti idoszakra. Kimondottan erre a célra
325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült,
a kabinet öt kiemelt területre összpontosít:
a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák
fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdok
felújítására fordít majd. A Duna-delta,
illetve a fekete-tengeri üdülohelyek idegenforgalmi vonzerejének
növelésére 60 millió eurót, a hegyi
turizmus infrastruktúrájának bovítésére
pedig 30 millió eurót szánnak. Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács elorejelzései
szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia
egyike a világ leggyorsabban bovülo idegenforgalmi piacainak,
s a 2007-2016 idoszakban évi 7,9 százalékos
javulás várható, ami pedig gyorsabb bovülést
feltételez, mint a román gazdaság egésze.
Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína
és India után a negyedik leggyorsabbban fejlodo turisztikai
célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya
is optimizmusra ad okot. Foként az európai uniós
csatlakozásnak köszönhetoen egyre több külföldi
utazik kimondottan üzleti célokkal az országba,
s ez a következo három évben több mint egymilliárd
euró értéku szállodaberuházást
von maga után. Csupán Bukarestben legalább
1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos
és 1200 ötcsillagos szállodai szobával
többre lenne szükség a jelenleg elérhetonél
az osztrák pénzügyi társaság szerint.
A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató
nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson,
a Cendant és az Intercontinental is.
Lassú
növekedés az idegenforgalomban
Az országba
érkezo külföldi turisták és a szálláshelyeken
a vendégéjszakák száma is viszonylag
szerényen, 3,4 százalékkal nott tavaly, jelentette
tegnap az Országos Statisztikai Intézet. 2006-ban
valamivel több, mint 6 millió turista látogatott
el Romániába, ezek 94,2 százaléka európai
államokból érkezett, míg 46,4 százalékuk
az Európai Unió tagországaiból. Bár
a statisztikusok most nem hozták nyilvánosságra,
a román tengerpart az elmúlt évben sem vált
a külföldiek kedvelt célpontjává,
sot az elozo évekhez képest is kevesebben érkeztek
oda más országokból. A kiutazó romániai
turisták száma azonban sokkal nagyobb mértékben,
24,7 százalékkal nott, meghaladva a 8,9 milliót.
A szabadságukat külföldön tölto román
állampolgárok 83,3 százaléka - a statisztikák
szerint - közúti szállítóeszközzel
hagyta el az országot. A belföldi turizmus is az átlagosnál
jobban, 7,1 százalékkal nott: 6,2 millió személy
kereste fel a hazai üdülohelyeket. Ezzel szemben a vendégéjszakák
száma csak 3,4 százalékkal volt nagyobb, mint
egy évvel korábban, nem érve el a 19 milliót.
A tavaly foleg az ifjúsági szállók,
a vendégfogadók és a faluturisztikai panziók
iránti kereslet ugrott meg, míg a bungalók
és kempingek forgalma érzékelhetoen visszaesett.
A kimutatások szerint enyhén nott a szálláshelyek
kapacitáskihasználása, amely országos
átlagban 33,6 százalékos volt. Ezen belül
a szállodák kapacitáskihasználása
meghaladta a 41 százalékot, míg az ifjúsági
szállóké a nagymértéku növekedés
ellenére még mindig 22 százalék alatti.
A két legjobb hónap július és augusztus
volt, amikor havi szinten a vendégéjszakák
száma 3-3,5 millió között mozgott, míg
más hónapokban nem haladta meg az 1,5 milliót.
Decemberben az átlagosnál több, 692 ezer külföldi
turista érkezett Romániába.
Európa gyógyfürdõinek
egyharmada Erdélyben található, ezt kell fejleszteni.
"Egyértelmû,
hogy a turizmus bõvítéséhez nagyon sok
pénzre van szükség. Tizenhét év
alatt a turizmusért nálunk túl keveset tettek.
Készültek ugyan hatástanulmányok, viszont
mindez nem elég. Erõteljes befektetésre van
szükség a turizmusba, már csak azért is,
mert Európa gyógyvizeinek egyharmada Erdélyben
található. A gyógyturizmus jelenti a turizmus
jövöjét. De az államnak is kötelessége,
hogy befektessen ezeken a vidékeken, mert nem alapozhatunk
csak a magáncégekre" - nyilatkozta Borbély.
Erdélyiek világtalálkozója
Verôcén - Verôcén,
a Csattogó-völgyben rendezik meg augusztus 18. és
20. között az erdélyiek elsô világtalálkozóját,
amely egyben különleges kulturális fesztivál
lesz. Pap Péter, a rendezvény
sajtófônöke elmondta, hogy pártpolitika-mentes
három napot szerveznek, olyat, amelyen megfér a képzômûvészeti
kiállítás, Dávid Júlia üvegfestô
és Bagyinszky Zoltán fotótárlata, könnyû-
és népzenei elôadás Csôsz Boglárkával,
Komáromi Pistivel és az Erdély- szerte népszerû
16 éves Peti Junior hip-hop énekessel, de fellép
a bonyhádi Bukovinai Népdalkör és Tánckar
is. Lesz szépségkirálynô- választás,
székely könnyûlovassági bemutató
a Némethy fivérekkel, a futballkedvelôk nagypályás
focimérkôzésen szurkolhatnak, és vendégül
látják Erôss Zsoltot, aki a magyarok közül
elsôként hódította meg a Himaláját.
Székely gasztronómiai bemutató is lesz kóstolóval.
JELENTKEZZEN
BE MOST INGYENES ADATBÁZISUNKBA!
Három hónapig
ingyenes reklámhelyet biztosítunk Önnek!

View My Guestbook
Itt jelentkezhet be
|
|
Jönne a Nokia
Bár korábban Marius
Nicoara, a Kolozs Megyei Tanács elnöke úgy
nyilatkozott, legkésõbb március 20-áig
megszületik a végsõ döntés a Nokia
finn mobiltelefon-gyártó Kolozs megyei megtelepedésérõl,
a beruházásról még folynak a tárgyalások.
A jelek szerint azonban a hónap végéig megkötik
a szerzodést. A Nokia mintegy 200 millió eurós
beruházással mobiltelefon-gyártó üzemet
akar létesíteni a zsuki ipari parkban, amely várhatóan
15 ezer személynek adna munkát. Kerekes Sándor,
a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a Krónikának
elmondta, a Nokia részérol biztossá vált
a beruházás szándéka. A tervek szerint
a finn cég a Kolozsvártól 25 kilométerre
északra, a Dés felé vezeto út mentén
fekvo Zsuk község mellé tervezett Tetarom 3
ipari parkban építené fel új gyárát.
"Ok eldöntötték, a többi rajtunk múlik
- fejtette ki Kerekes. - A beruházás megvalósulása
mostantól azon áll vagy bukik, hogy a megyei tanácsnak
sikerül-e idoben elokészítenie a Tetarom 3
ipari parkot". Kerekes szerint a 95 hektáros terület
közmuvesítésével járó
munka, illetve a költségek meghaladják a megyei
tanács erejét, de hozzátette azt is, hogy
a kormány már támogatásáról
biztosította az önkormányzatot. A közeljövoben,
várhatóan még a hét folyamán
ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Calin
Popescu-Tariceanu kormányfovel, valamint a Pénzügyminisztérium
képviseloivel. A megyei tanács alelnöke nem
nevezte meg a közmuvesít éshez szükséges
összeget, mint mondta, még nem készültek
el a végso számítások. Korábban
Marius Nicoara tanácselnök azt nyilatkozta, hogy a
kormánytól 30 millió eurót kért
a munkálatok elvégzésére. Kerekes
szerint a finn cég képviseloi azt szeretnék,
hogy nyárra elkészüljön a közmuvesítés,
és így oszre az épületeket is felhúznák.
Kolozsváron jelenleg két ipari park muködik,
a harmadikat eleinte Szászfenes mellé tervezték,
azonban mivel 200 millió eurós befektetésrol
van szó, a Nokia kérésére hajlandóak
voltak más helyszínt keresni. Így esett választásuk
a Zsuk melletti területre.
A telekommunikációs és multimédia-termékeket
gyártó Nokia a világ vezeto mobiltelefoncége.
Tavaly a Nokia árbevétele 41,1 milliárd euró
volt, ami 20 százalékos növekedés a
2005-ös bevételhez képest. Ezzel a Nokia világpiaci
részesedése 36 százalékra nott a 2005-ös
33 százalékhoz képest. A tavalyi év
végén a vállalat világszerte 68 ezer
alkalmazottat foglalkoztatott.
Nissan-beszállító
Sepsiszentgyörgyön
Hamarosan 400 sepsiszentgyörgyit alkalmaz az a magyarországi
befektetõ, amely a háromszéki megyeszékhely
autóalkatrész-gyárának termelõcsarnokaiba
telepíti be gyártósorát, és
a Nissan autógyártónak szállít
kábelkötegeket. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei
Munkaerõ-ügynökség vezetõje szerint
a Valid Group elsõ lépésként 150 személyt
alkalmaz, akiket a magyarországi Gödöllõn
képeznek ki, de jövõév tavaszáig
legalább 400 személyt szeretne foglalkoztatni. Az
igazgató szerint a cég foként magyarul beszélo
munkásokat keres, akiknek három hónapos kiképzést
biztosít a gödölloi telephelyen, majd idén
augusztusban telepíti át az autókábel-gyártósorát
Sepsiszentgyörgyre. Az érdeklodok május 10-éig
jelentkezhetnek a Kovászna Megyei Munkaero-ügynökségnél.
A Nissan autógyártónak beszállító
befekteto állásajánlata jelentos elorelépést
jelenthet a Kovászna megyei munkanélküliség
felszámolásában, jelenleg ugyanis több
mint 6300 állástalant tartanak nyilván, többségük
szakképzetlen munkás.
Még
mindig feketelistán
Továbbra is
a megfigyelt országok közé sorolják
Romániát az amerikai szoftver-cégek, mert
az országban aggasztó a kalózprogramok aránya.
Tavaly a kereskedelmi-könyvelési programok tiltott
másolása 66 millió dolláros kárt
okozott, a zeneiparban pedig 12 millió dolláros
kieséssel számoltak a kalózpéldányok
miatt. A külföldrol Romániába áramló
hamísított programok száma is igen nagy -
állapítja meg a Nemzetközi Serzoi Jogvédo
Egyesület.
Csaknem 2
millióan nem fizetnek TB-t
Csaknem kétmillió
román állampolgár nem részesül
ingyenes orvosi ellátásban és munkanélküli
segélyben, mivel nem fizet társadalombiztositást.
A legsúlyosabb helyzetben a vidéki gazdálkodók
vannak. Nem részesülnek ingyenes szolgáltatásokban
a külföldön engedély nélkül
dolgozók sem. Romániának 21 és fél
millió lakosa van, ebbol kilenc és fél millió
aktív munkaero, öt millió 600 ezer nyugdíjas
- az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Kisvállalkozásoknak
új EU-s formája lesz: európai magántársaság
A határokon
átnyúló tevékenységeket végzõ
kis- és közepes vállalatok számára
európai magántársaság elnevezésû
társasági formát hozna létre az EU.
Az Európai Parlament képviselõi a nemzeti
keretek helyett egységes közösségi szabályozást
állítanának az új cégforma
mögé, továbbá a vállalatalapítás
és -irányítás egyszerusítésén
túl a cég hitelezõinek védelmét
is megfelelõen biztosítanák. Az EP a múlt
héten (nem kötelezõérvényû)
jelentést fogadott el az európai magántársaságok
statútumáról. A szöveg szerint az európai
részvénytársasági (ert) forma a nagy
tõketársaságok szegmensét fedi le,
az európai magántársaság (emt) pedig
a kkv-k számára lenne megfelelõ keret. A
nemzeti jellegtõl független, egységes európai
társasági forma bevezetésével automatikusan
csökkennének bizonyos költségek, mivel
a határokon átnyúló tevékenységek
esetében többé már nem a különbözo
tagállamok joga lenne az irányadó, hanem
az egységes statútum. Az Európai Parlament
megítélése szerint az európai magántársaságnak
rendelkeznie kell az összeolvadás, a székhely-áthelyezés,
a kettéválás és az európai
részvénytársasággá való
alakulás lehetõségével, mégpedig
- amennyire lehetséges - a már harmonizált
közösségi jogszabályokkal összhangban.
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása
szerint az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a statútumnak
többet kell nyújtania, mint hogy egyszerûbbé
teszi a vállalatalapítást és -irányítást.
A gazdálkodás új kereteinek kedvezõ
feltételeket kell nyújtania az üzleti forgalom
növeléséhez, egyúttal védenie
kell a vállalat hitelezõinek érdekeit.
35 százalékkal
is nôhet a román-magyar kereskedelem
Akár 35 százalékkal is nôhet az idén
tavalyhoz képest a Románia és Magyarország
közötti kereskedelmi forgalom értéke,
azaz átlépheti a 3 milliárd eurót
- nyilatkozta a román-magyar gazdaság élénkítésérôl
hétfôn Budapesten folyó miniszterközi
tárgyalások kapcsán a Rompres román
hírügynökségnek Winkler Gyula, Románia
gazdasági és kis- és középvállalati
ügyekért felelôs államtitkára.
Mint közölte, tavaly a kereskedelmi forgalom értéke
2,6 milliárd eurónyi volt, közel 33 százalékkal
nôtt, nagyjából azonos (román) export-,
illetve importértékkel, elôbbi 31,8 százalékkal,
utóbbi 33,9 százalékkal növekedett.
Az erdélyi
régió fejlôdött a legerôsebben
Tavaly a közép-romániai
régió fejlôdött a legerôsebben:
a térség gazdasága 8,8 százalékkal
bôvült, elsôsorban az ipar jó teljesítményének
hatására. Tavaly a térség ipari termelése
12,5 százalékkal nôtt. A közép-romániai
régió Románia területének 14,3
százaléka, hat erdélyi megyét ölel
fel. A régió legjobban fejlôdô iparága
tavaly az építôipar volt, 14 százalékkal
bôvült 2005-höz képest. A térségben
a munkanélküliség 6,7 százalék
átlagosan, ezzel a legmagasabb munkanélküliséggel
bíró román régiók között
van. Tavaly a román gazdaság egésze 8 százalék
körül bôvült.
|