Régió Business Infó - Regionális üzleti információs oldal

Nekünk nem mindegy!

Intézmények
Szervezetek
Cégkatalógus
Hasznos
Linkajánló
Fórum, gondolatok
Reklámajánlat
Miért, hogyan?
Bejelentkezés
Kapcsolat
 
Székelyföld
Székelyföldi térképek
Székelyföld képekben
Történelem
Irodalom
Humoros oldal

 

Székelyföldi gazdasági autonómia.

Ön tesz érte valamit?

Kattintson az alábbi linkre és értesítse barátait, ismerõseit honlapunkról. Másodpercekbe kerül!

 

 

KORÁBBI HÍREK

Nyolcmillió euróból tenné vonzóbbá a román idegenforgalmat az új tárcavezetõ
Nyolcmillió eurós turizmus-népszerusítõ programmal rukkol elõ idén Ovidiu Ioan Silaghi, az újonnan megalakult, a kis- és középvállalkozásokon, valamint a kereskedelmen kívül a turizmussal is foglalkozó minisztérium vezetõje. Döntését egyebek mellett az teszi indokolttá, hogy a bolgár turisztikai célpontok a külföldi és hazai turisták számára is sokkal vonzóbbak, mint az amúgy több látványossággal bíró Románia. Elég, ha csak megvizsgáljuk a Világgazdasági Fórum nemrég közzétett toplistáját, amelybol kiderül: Romániának csupán olyan országokat sikerült megeloznie az idegenforgalmi vonzero szempontjából, mint Ukrajna, Salvador vagy Burundi, miközben Azerbajdzsán egy hellyel elõtte áll. A rangsorolásból kiderül, a megvizsgált 123 országból Romániát a 76. helyre sorolták a szakértok, miközben Magyarországnak a már elokelonek számító 40., Bulgáriának pedig az 54. pozíció jutott. Románia rossz helyezését a ranglista készítoi az infrastruktúra, valamint a megfelelo üzleti környezet hiányával indokolják.
Elsodleges cél: a szolgáltatások javítása
"A román idegenforgalom népszerusítése és újjáélesztése csakis az ajánlatok és szolgáltatások javításával érheto el. A vendéglátó-ipari egységek tulajdonosainak a külföldi konkurenciával is számolniuk kell" - véli Ovidiu Ioan Silaghi. Az idegenforgalom fellendítésének ötlete egyébként nem új keletu. Látva a folyamatos visszalépéseket, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök még februárban felszólította a turizmusban tevékenykedoket, mondjanak le az "elvont" stratégiáikról, és rukkoljanak elo konkrét fejlesztési tervekkel a körülmények és szolgáltatások javítása érdekében. Erre a célra a kormány átfogó fejlesztési tervet is megrendelt, amely az elozetes bejelentések szerint júliusra készül el.
A hazai idegenforgalom fejlesztésére már tavaly hatalmas pénzösszeget irányzott elo a kormány a 2006-2008 közötti idoszakra. Kimondottan erre a célra 325 millió eurót szavaztak meg. Mint kiderült, a kabinet öt kiemelt területre összpontosít: a legtöbb pénzt, 130 millió eurót a sípályák fejlesztésére, valamint 90 milliót a gyógyfürdok felújítására fordít majd. A Duna-delta, illetve a fekete-tengeri üdülohelyek idegenforgalmi vonzerejének növelésére 60 millió eurót, a hegyi turizmus infrastruktúrájának bovítésére pedig 30 millió eurót szánnak. Csak semmi pánik?
Az Idegenforgalmi Világtanács elorejelzései szerint azonban nincs ok pánikra. Adataik szerint Románia egyike a világ leggyorsabban bovülo idegenforgalmi piacainak, s a 2007-2016 idoszakban évi 7,9 százalékos javulás várható, ami pedig gyorsabb bovülést feltételez, mint a román gazdaság egésze. Ebben az ütemben pedig Románia Montenegró, Kína és India után a negyedik leggyorsabbban fejlodo turisztikai célországgá válhat.
A Raiffeisen Capital & Investment szállodapiaci tanulmánya is optimizmusra ad okot. Foként az európai uniós csatlakozásnak köszönhetoen egyre több külföldi utazik kimondottan üzleti célokkal az országba, s ez a következo három évben több mint egymilliárd euró értéku szállodaberuházást von maga után. Csupán Bukarestben legalább 1100 kétcsillagos, 600 háromcsillagos, 900 négycsillagos és 1200 ötcsillagos szállodai szobával többre lenne szükség a jelenleg elérhetonél az osztrák pénzügyi társaság szerint. A romániai megjelenést vagy terjeszkedést fontolgató nagy hotelláncok között ott van a Marriott, a Radisson, a Cendant és az Intercontinental is.

Lassú növekedés az idegenforgalomban

Az országba érkezo külföldi turisták és a szálláshelyeken a vendégéjszakák száma is viszonylag szerényen, 3,4 százalékkal nott tavaly, jelentette tegnap az Országos Statisztikai Intézet. 2006-ban valamivel több, mint 6 millió turista látogatott el Romániába, ezek 94,2 százaléka európai államokból érkezett, míg 46,4 százalékuk az Európai Unió tagországaiból. Bár a statisztikusok most nem hozták nyilvánosságra, a román tengerpart az elmúlt évben sem vált a külföldiek kedvelt célpontjává, sot az elozo évekhez képest is kevesebben érkeztek oda más országokból. A kiutazó romániai turisták száma azonban sokkal nagyobb mértékben, 24,7 százalékkal nott, meghaladva a 8,9 milliót. A szabadságukat külföldön tölto román állampolgárok 83,3 százaléka - a statisztikák szerint - közúti szállítóeszközzel hagyta el az országot. A belföldi turizmus is az átlagosnál jobban, 7,1 százalékkal nott: 6,2 millió személy kereste fel a hazai üdülohelyeket. Ezzel szemben a vendégéjszakák száma csak 3,4 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, nem érve el a 19 milliót. A tavaly foleg az ifjúsági szállók, a vendégfogadók és a faluturisztikai panziók iránti kereslet ugrott meg, míg a bungalók és kempingek forgalma érzékelhetoen visszaesett. A kimutatások szerint enyhén nott a szálláshelyek kapacitáskihasználása, amely országos átlagban 33,6 százalékos volt. Ezen belül a szállodák kapacitáskihasználása meghaladta a 41 százalékot, míg az ifjúsági szállóké a nagymértéku növekedés ellenére még mindig 22 százalék alatti. A két legjobb hónap július és augusztus volt, amikor havi szinten a vendégéjszakák száma 3-3,5 millió között mozgott, míg más hónapokban nem haladta meg az 1,5 milliót. Decemberben az átlagosnál több, 692 ezer külföldi turista érkezett Romániába.

Európa gyógyfürdõinek egyharmada Erdélyben található, ezt kell fejleszteni.

"Egyértelmû, hogy a turizmus bõvítéséhez nagyon sok pénzre van szükség. Tizenhét év alatt a turizmusért nálunk túl keveset tettek. Készültek ugyan hatástanulmányok, viszont mindez nem elég. Erõteljes befektetésre van szükség a turizmusba, már csak azért is, mert Európa gyógyvizeinek egyharmada Erdélyben található. A gyógyturizmus jelenti a turizmus jövöjét. De az államnak is kötelessége, hogy befektessen ezeken a vidékeken, mert nem alapozhatunk csak a magáncégekre" - nyilatkozta Borbély.

Erdélyiek világtalálkozója Verôcén - Verôcén, a Csattogó-völgyben rendezik meg augusztus 18. és 20. között az erdélyiek elsô világtalálkozóját, amely egyben különleges kulturális fesztivál lesz. Pap Péter, a rendezvény sajtófônöke elmondta, hogy pártpolitika-mentes három napot szerveznek, olyat, amelyen megfér a képzômûvészeti kiállítás, Dávid Júlia üvegfestô és Bagyinszky Zoltán fotótárlata, könnyû- és népzenei elôadás Csôsz Boglárkával, Komáromi Pistivel és az Erdély- szerte népszerû 16 éves Peti Junior hip-hop énekessel, de fellép a bonyhádi Bukovinai Népdalkör és Tánckar is. Lesz szépségkirálynô- választás, székely könnyûlovassági bemutató a Némethy fivérekkel, a futballkedvelôk nagypályás focimérkôzésen szurkolhatnak, és vendégül látják Erôss Zsoltot, aki a magyarok közül elsôként hódította meg a Himaláját. Székely gasztronómiai bemutató is lesz kóstolóval.

JELENTKEZZEN BE MOST INGYENES ADATBÁZISUNKBA!

Három hónapig ingyenes reklámhelyet biztosítunk Önnek!


View My Guestbook

Itt jelentkezhet be

 

Jönne a Nokia

Bár korábban Marius Nicoara, a Kolozs Megyei Tanács elnöke úgy nyilatkozott, legkésõbb március 20-áig megszületik a végsõ döntés a Nokia finn mobiltelefon-gyártó Kolozs megyei megtelepedésérõl, a beruházásról még folynak a tárgyalások. A jelek szerint azonban a hónap végéig megkötik a szerzodést. A Nokia mintegy 200 millió eurós beruházással mobiltelefon-gyártó üzemet akar létesíteni a zsuki ipari parkban, amely várhatóan 15 ezer személynek adna munkát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke a Krónikának elmondta, a Nokia részérol biztossá vált a beruházás szándéka. A tervek szerint a finn cég a Kolozsvártól 25 kilométerre északra, a Dés felé vezeto út mentén fekvo Zsuk község mellé tervezett Tetarom 3 ipari parkban építené fel új gyárát. "Ok eldöntötték, a többi rajtunk múlik - fejtette ki Kerekes. - A beruházás megvalósulása mostantól azon áll vagy bukik, hogy a megyei tanácsnak sikerül-e idoben elokészítenie a Tetarom 3 ipari parkot". Kerekes szerint a 95 hektáros terület közmuvesítésével járó munka, illetve a költségek meghaladják a megyei tanács erejét, de hozzátette azt is, hogy a kormány már támogatásáról biztosította az önkormányzatot. A közeljövoben, várhatóan még a hét folyamán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Calin Popescu-Tariceanu kormányfovel, valamint a Pénzügyminisztérium képviseloivel. A megyei tanács alelnöke nem nevezte meg a közmuvesít éshez szükséges összeget, mint mondta, még nem készültek el a végso számítások. Korábban Marius Nicoara tanácselnök azt nyilatkozta, hogy a kormánytól 30 millió eurót kért a munkálatok elvégzésére. Kerekes szerint a finn cég képviseloi azt szeretnék, hogy nyárra elkészüljön a közmuvesítés, és így oszre az épületeket is felhúznák. Kolozsváron jelenleg két ipari park muködik, a harmadikat eleinte Szászfenes mellé tervezték, azonban mivel 200 millió eurós befektetésrol van szó, a Nokia kérésére hajlandóak voltak más helyszínt keresni. Így esett választásuk a Zsuk melletti területre.
A telekommunikációs és multimédia-termékeket gyártó Nokia a világ vezeto mobiltelefoncége. Tavaly a Nokia árbevétele 41,1 milliárd euró volt, ami 20 százalékos növekedés a 2005-ös bevételhez képest. Ezzel a Nokia világpiaci részesedése 36 százalékra nott a 2005-ös 33 százalékhoz képest. A tavalyi év végén a vállalat világszerte 68 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.

Nissan-beszállító Sepsiszentgyörgyön
Hamarosan 400 sepsiszentgyörgyit alkalmaz az a magyarországi befektetõ, amely a háromszéki megyeszékhely autóalkatrész-gyárának termelõcsarnokaiba telepíti be gyártósorát, és a Nissan autógyártónak szállít kábelkötegeket. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerõ-ügynökség vezetõje szerint a Valid Group elsõ lépésként 150 személyt alkalmaz, akiket a magyarországi Gödöllõn képeznek ki, de jövõév tavaszáig legalább 400 személyt szeretne foglalkoztatni. Az igazgató szerint a cég foként magyarul beszélo munkásokat keres, akiknek három hónapos kiképzést biztosít a gödölloi telephelyen, majd idén augusztusban telepíti át az autókábel-gyártósorát Sepsiszentgyörgyre. Az érdeklodok május 10-éig jelentkezhetnek a Kovászna Megyei Munkaero-ügynökségnél. A Nissan autógyártónak beszállító befekteto állásajánlata jelentos elorelépést jelenthet a Kovászna megyei munkanélküliség felszámolásában, jelenleg ugyanis több mint 6300 állástalant tartanak nyilván, többségük szakképzetlen munkás.

Még mindig feketelistán

Továbbra is a megfigyelt országok közé sorolják Romániát az amerikai szoftver-cégek, mert az országban aggasztó a kalózprogramok aránya. Tavaly a kereskedelmi-könyvelési programok tiltott másolása 66 millió dolláros kárt okozott, a zeneiparban pedig 12 millió dolláros kieséssel számoltak a kalózpéldányok miatt. A külföldrol Romániába áramló hamísított programok száma is igen nagy - állapítja meg a Nemzetközi Serzoi Jogvédo Egyesület.

Csaknem 2 millióan nem fizetnek TB-t

Csaknem kétmillió román állampolgár nem részesül ingyenes orvosi ellátásban és munkanélküli segélyben, mivel nem fizet társadalombiztositást. A legsúlyosabb helyzetben a vidéki gazdálkodók vannak. Nem részesülnek ingyenes szolgáltatásokban a külföldön engedély nélkül dolgozók sem. Romániának 21 és fél millió lakosa van, ebbol kilenc és fél millió aktív munkaero, öt millió 600 ezer nyugdíjas - az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Kisvállalkozásoknak új EU-s formája lesz: európai magántársaság

A határokon átnyúló tevékenységeket végzõ kis- és közepes vállalatok számára európai magántársaság elnevezésû társasági formát hozna létre az EU. Az Európai Parlament képviselõi a nemzeti keretek helyett egységes közösségi szabályozást állítanának az új cégforma mögé, továbbá a vállalatalapítás és -irányítás egyszerusítésén túl a cég hitelezõinek védelmét is megfelelõen biztosítanák. Az EP a múlt héten (nem kötelezõérvényû) jelentést fogadott el az európai magántársaságok statútumáról. A szöveg szerint az európai részvénytársasági (ert) forma a nagy tõketársaságok szegmensét fedi le, az európai magántársaság (emt) pedig a kkv-k számára lenne megfelelõ keret. A nemzeti jellegtõl független, egységes európai társasági forma bevezetésével automatikusan csökkennének bizonyos költségek, mivel a határokon átnyúló tevékenységek esetében többé már nem a különbözo tagállamok joga lenne az irányadó, hanem az egységes statútum. Az Európai Parlament megítélése szerint az európai magántársaságnak rendelkeznie kell az összeolvadás, a székhely-áthelyezés, a kettéválás és az európai részvénytársasággá való alakulás lehetõségével, mégpedig - amennyire lehetséges - a már harmonizált közösségi jogszabályokkal összhangban. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a statútumnak többet kell nyújtania, mint hogy egyszerûbbé teszi a vállalatalapítást és -irányítást. A gazdálkodás új kereteinek kedvezõ feltételeket kell nyújtania az üzleti forgalom növeléséhez, egyúttal védenie kell a vállalat hitelezõinek érdekeit.

35 százalékkal is nôhet a román-magyar kereskedelem
Akár 35 százalékkal is nôhet az idén tavalyhoz képest a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom értéke, azaz átlépheti a 3 milliárd eurót - nyilatkozta a román-magyar gazdaság élénkítésérôl hétfôn Budapesten folyó miniszterközi tárgyalások kapcsán a Rompres román hírügynökségnek Winkler Gyula, Románia gazdasági és kis- és középvállalati ügyekért felelôs államtitkára. Mint közölte, tavaly a kereskedelmi forgalom értéke 2,6 milliárd eurónyi volt, közel 33 százalékkal nôtt, nagyjából azonos (román) export-, illetve importértékkel, elôbbi 31,8 százalékkal, utóbbi 33,9 százalékkal növekedett.

Az erdélyi régió fejlôdött a legerôsebben

Tavaly a közép-romániai régió fejlôdött a legerôsebben: a térség gazdasága 8,8 százalékkal bôvült, elsôsorban az ipar jó teljesítményének hatására. Tavaly a térség ipari termelése 12,5 százalékkal nôtt. A közép-romániai régió Románia területének 14,3 százaléka, hat erdélyi megyét ölel fel. A régió legjobban fejlôdô iparága tavaly az építôipar volt, 14 százalékkal bôvült 2005-höz képest. A térségben a munkanélküliség 6,7 százalék átlagosan, ezzel a legmagasabb munkanélküliséggel bíró román régiók között van. Tavaly a román gazdaság egésze 8 százalék körül bôvült.

 

  

 

Erdélyi Top10 | relatio.ro - Az információ Magyar Honlap Linkek